Szerda,  2018. június 20.  -  20:49:34
Poker, Sports Betting, Casino Poker, Sportwetten, Casino BonusBonusBonus.cz BonusBonusBonus.sk Poker, kasyno, bukmacher BonusBonusBonus.hu BonusBonusBonus.ru BonusBonusBonus.cn BonusBonusBonus.hk Poker, Sports Betting, Casino
ADATLAP

Howard Lederer alias "The Professor"

Utolsó frissítés: 2014. március 28.


Full Tilt Poker
"Én egy olyan hivatással keresem meg a kenyerem, amit szeretek. Nem mindenkinek adatik meg ez a lehetőség az életben."
Howard a pókerhez fűződő szeretetétől
1964.10.30
Concord, US
Skorpió
Házas
Las Vegas, US
USA
Tanulmányait a Columbia egyetemen megszakította, hogy profi pókerjátékos legyen belőle
Golf, zene, sakk, kosárlabda, családja
Rock (Grateful Dead), rap
"A dicsőség ösvényei" Stanley Kubricktól
Nem tartja sokra a sztárkultuszt
Vegetáriánus
...gyermekként az édesapjával
n/a
Ellemző, matematikai, agresszív
Chip Reese, Stu Ungar, Phil Ivey, Erik Seidel
...véget vetne a szegénységnek
A zen buddhizmuson alapuló saját póker meditációt fejlesztett ki, megevett egy sajtburgert, amiért 10.000 dollárt kapott, leszűkítette gyomrát, hogy súlyproblémáját megoldja, azt állítja, hogy a „Grateful Dead“ nevű rockbanda 125 koncertjén volt jelen, a profi pókerjátékosnő Annie Duke testvére

A versenyszellem a családban van

Howard küzdő- és versenyszellemét a heves családi játékok és különösen apja, Richard Lederer erősítették. Miközben sok családban az a szokás, hogy a szülők hagyják gyerekeiket nyerni, Howard apja mindig kemény maradt és fiának már korán megtanította, hogy a győzelemért harcolni kell. Richard Lederer, az ismert egyesült államokbeli író, tanár és nyelvész volt szintén az, aki Howardot megtanította pókerezni.

Fiatalkorában Howard legnagyobb szenvedélye nem a kártya volt, hanem a sakk. Az igényes táblajáték iránti lelkesedése olyan nagyfokú volt, hogy 18 évesen elhatározta New Yorkba költözik, ahol rendkívül sok sakk klub van. Beiratkozott a Columbia Egyetemre és hamarosan törzsvendége lett az összes sakk klubnak. Végül egy ilyen klub hátsó szobájában fedezte fel magának Howard a pókerjátékot. A játék annyira elbűvölte, hogy két éven keresztül heti 70-80 órát pókerezett. Éjszakákon át játszott, alig aludt és sok pénzt vesztett. Túlzott pókeres éjszakáinak tétjeit Howard más játékosok ügyeinek intézésével kereste meg és kifutófiút játszott.

A Texas Hold’em varázsa

Howard végül felismerte, hogy ez az egészségtelen életmód nincs éppen pozitív hatással játékára és elhatározta, hogy változtatni fog rajta. Visszavett az iramból, odafigyelt arra, hogy rendszeresen aludjon és igen gyorsan jobb eredményeket ért el. A legendás Mayfair Clubban, abban a bridzs és backgammon klubban, amely a világ legjobb játékosainak találkozóhelye, kezdett játszani. Más elit játékosokkal együtt Howard először kísérletezett a New Yorkban akkoriban újonnan bevezetett póker variánssal, a No Limit Texas Hold’emmel.

A „Mayfair póker nap” szokásosan délután 4 órakor keződött és hajnal kettőkor ért véget. Azután a csapat kedvenc bárjába látogatott el, hogy a játékról beszélgessenek. A No Limit Texas Hold’em mindenki számára új volt és egy amolyan tanulóközösséget alapítottak, tippeket adtak egymásnak és stratégiákat fejlesztettek ki. Az első New York-i Texas Hold’em játékosok csoportjába tartoztak Howard Lederer mellett még olyan pókerlegendák, mint Dan Harrington, Steve Zolotow, Jay Heimowitz és Erik Seidel.

A nyolcvanas évek végén Howard húgának, Annie Duke-nak kezdett segíteni játéka javításában. Annie napközben pókerezett és esténként bátyjával vitatta meg a pókerasztalnál hozott döntéseit. Mivel Annie tehetségesnek bizonyult, Howard egyre jobban igyekezett, hogy testvére minden kérdésére válaszoljon. Arra buzdította Annie-t, hogy menjen Las Vegasba és próbáljon szerencsét a World Series of Pokeren (WSOP). Howard remekül felismerte a húgában rejlő potenciált: Annie Duke máig több pénznyereményt vitt haza a WSOP-ről, mint bármely más pókerjátékosnő. Sőt bátyját eddig (2008. januári adat) négy WSOP tornán is kiütötte. Az 1995-ben rendezett WSOP-n Howard és Annie pókertörténelmet írtak: az első testvérduóként a Pot Limit Hold’emen ugyanazon döntőasztalhoz jutottak el. Annie végülis hatodik, Howard pedig kilencedik lett.

Irány Vegas!

1987-ben Howard Lederer első alkalommal vett részt a WSOP-n, ahol tizenharmadik lett a Limit Hold’em és ötödik a No Limit Hold’em döntőjében. Az 1988-ben megrendezett WSOP-n kétszer is bejutott az első tíz közé. 1991-ben megnyerte az „Annual Diamond Jim Brady“ torna No Limit Hold’em játékát.

1993-ban Howard elhatározta, hogy pókerkarrierjében továbblép és a szerencsejátékok fővárosába, Las Vegasba költözött. Cash játékokon és No Limit Hold’em versenyeken vett rész nagy buy-innel és hamarosan sikerült nevet szereznie a profi pókermezőnyben. 1993-ban a WSOP-n ügyesen megszerzett egy negyedik és egy második helyet.

Howard szorgosan gyakorolt és tökéletesítette a játékát. 1994-ben szerezte meg első „Hall of Fame” címét azzal, hogy a „1994 Hall of Fame Poker Classic” 2500 dolláros No Limit Deuce to Seven Draw (Link) tornáján győzedelmeskedett. A következő évben sikerült megvédenie ezt a címet. Az ezredfordulóig Howard a World Series of Poker számos versenyén vett rész és általában mindig sikerült bejutnia az első tíz közé.

2000-ben a WSOP-n végül sikerült valóra váltania minden profi pókerjátékos álmát: olyan pókersztárokat győzött le, mint Chris Jesus Ferguson és Allan Cunninghem és megszerezte első WSOP arany karkötőjét (Omaha Hi-Lo)

Egy évvel később, 2001-ben a WSOP-n Howard sikersorozata tovább folytatódott és második arany karkötőjét is megszerezte, ezúttal a No Limit Deuce to Seven Lowball versenyen. Nemcsak munkája, hanem magánélete szempontjából is különleges év volt ez Howard számára, hiszen 2001. júniusában feleségül vette barátnőjét, Suzie Weiss-ot.

A következő években Howard versenyről versenyre utazott és a WSOP mellett számos más neves rendezvényen is részt vett. 2002-ben negyedik lett az L.A. Poker Classicon, második a Hall of Fame Poker Classic-on és megnyerte a WPT (World Poker Tour) World Poker Finals versenyének első idényét (Season 1).

2003 is sikeres volt Howard számára. Megnyerte a PartyPoker Million II-t a WPT első idényének (Season 1) No Limit Hold’em tornáját, valamint a Five-Star World Poker Classic versenyt a WPT Championship első idényében (No Limit Hold’em) és ügyesen megszerzett egy második és egy harmadik helyet.

2004-ben elért versenyeredményei önmagukért beszélnek: kétszer győzőtt a „Five Star World Poker Classic WPT” második idényében (Season 2)(No Limit Hold’em, Pot Limit Omaha), egy második helyet szerzett a „Heads Up Limit Hold’em Tournament“-en, harmadik lett a WSOP Limit Razz tornáján és többször is az első tíz között végzett.

Következő nagy győzelmére 2008-ban került sor a „2008 Crown Aussie Millions Championship“-en a Melbourne-i Crown kaszinóban. A No Limit Hold’em torna Howard javára dőlt el és 1.250.000 ausztrál dolláros pénzdíjat zsebelt be.

Howard Lederer a virtuális pókervilágban is rendkívül aktív. Tagja a FullTiltPoker.com FullTilt teamjének (Azok a játékosok, akik a FullTiltPoker.com oldalán a BonusBonusBonus GBUTLER1 referenciakóddal („Referral Code”) regisztrálnak, első befizetésükre mesés 100% üdvözlőbónuszt kapnak maximum 600 dollár értékben), ahol kommentárokkal és elemzésekkel járul hozzá a FullTiltPokers „Learn from the Pros“ rovatához és hetente legalább tíz órán keresztül áll a pókerezni és csetelni vágyók rendelkezésére. Ezenkívül megalapította a „Howard Lederer Poker Fantasy Camp“-et, egy internetes oldalt, ahol a profik ellen bárki játszhat és tanulhat tőlük. Howard Lederer továbbá „Secrets of No Limit Hold’em“ címmel egy póker DVD-t is kiadott és mellékesen egy pókerműsor kommentátoraként dolgozik.

„A pókerprofesszor”

Ami játékstílusát illeti, Howard Lederer nagyon elemzően és taktikusan jár el. Ez a stratégia és a pókerasztalnál tanúsított példás magatartása juttatták a „professzor” becenévhez. A névvel kapcsolatban egy interjúban azt mondta, hogy eleinte nagyon meglepte, hogy „professzornak” nevezik. Ő igazából egyáltalán nem egy professzor, hiszen még az egyetemet sem fejezte be, de valahogy illik hozzá ez a név és az évek során már egészen hozzászokott:

„[…] Valahogy mégis van értelme ennek az elnevezésnek, mert elemzően és valamilyen szinten akadémikus módon közelítem meg a játékot. Továbbá örömömet találom abban, hogy más embereknek megtanítsak valamit – művelt családból származom és ezt a képességemet az apámtól örököltem. Hogy őszinte legyek, becenevemet eleinte nem igazán szerettem, de időközben megbarátkoztam vele.“

Egy további tulajdonság, ami jól illik a „professzorhoz”, Howard nyugalma és kiegyensúlyozottsága a pókerasztalnál. Semmivel sem lehet feldühíteni és a „bad beat”-ekkel (= ha valaki jó lapjai ellenére bukik) rendkívül jól megbirkózik. Howard elmagyarázta, hogy ezen képesség mögött hosszú kemény munka áll és karrierje elején még messze nem volt ennyire nyugodt és laza. Most viszont, hogy már annyi döntőasztalnál ült és gyakran szerepelt a tévében, elég tapasztalatot szerzett és hozzászokott ahhoz, hogy az asztalnál semmiféle gyengeséget se mutasson. Indulatait és érzelmeit ma már jól tudja leplezni. Ehhez véleménye szerint mentálisan erősnek és tapasztaltnak kell lenni:

„ […] Azért még ma is megesik, hogy kihoznak a sodromból – de akkor azt megpróbálom nem mutatni. Ne értsen félre, ha a döntő asztalnál ülök és olyan laza vagyok, mintha reggeli közben újságot olvasnék, az sem jó. Szükség van arra, hogy a „bad beat”-ek néha fájdalmat okozzanak, persze mentálisan erősnek és tapasztaltnak kell lennünk ahhoz, hogy azt mondhassuk ez nem térített el minket. Nem szabad, hogy ez befolyásolja a játékunkat.”

Howard Lederer eddig csak egy alkalommal volt durva a pókerasztalnál, mégpedig amikor 2000-ben Daniel Negreanu sértő megjegyzést tett húgára, Annie-re. A veszekedés Daniellel azóta azonban lezárult, hangsúlyozza Howard. Bár továbbra sem a legjobb barátok, tudnak normálisan beszélni egymással és tiszteletben tartják egymást a pókerasztalnál.

Egy másik pókerjátékos, akit Howard valószínűleg nem nevezne legjobb haverjának, a „nagyszájú” Tony G. A 2003-ban megrendezett „World Poker Tour Grand Prix de Paris”-on Tony győzelmét követően, nem volt hajlandó kezet fogni vele. Ennek oka természetesen nem maga a vereség volt, hanem Tony lehetetlen viselkedése. Tony G verbális kisiklásaihoz képest Howard reakciója inkább ártalmatlan volt.

A kérdésre, hogy milyen tippet adna a kezdő pókereseknek, Howard azt válaszolja, hogy mindenkinek az agresszív játékot ajánlja, egy taktikát, ami neki személy szerint sokat segített. Természetesen ajánlatos a pókersulik felkeresése, amelyek számos online pókerkaszinóban rendelkezésre állnak vagy pókerstratégiai programokkal is bárki javíthat a taktikáján.

Ha Howard Lederer ellen szeretne játszani, látogasson el közvetlenül innen a FullTiltPoker oldalára , ahol exkluzív bónuszt biztosíthat magának. Keresse meg Howardot a számos asztal egyikénél és álljon ki ellene!

Eddigi pókeres karrierje legnehezebb helyzeteként Howard egy a pályája elején, a WSOP döntő asztalánál meghozott döntését említi:

Az akkor mindössze 22 éves Howard Lederer Johnny Channel ült a döntőasztalnál, aki jelentős zseton-előnnyel rendelkezett. Howardnak hármas párja volt és amikor elé került a button (dealer zseton), emelt. Chan tartotta a tétet, majd következett a flop: J-9-2; ebből két lap káró. Howard és Johnny mindketten checkeltek. Jött a turn: egy 4-es; még mindig két káró volt az asztalon és Johnny belement a játékba. Howard tudta, hogy neki jobb lapja van és meg volt győződve arról, hogy blöfföt provokálhat ki ellenfeléből és elhitetheti vele, hogy draw-ra játszik (a nyerő lapra vár, de még nincs semmilye). Howard tehát tartotta, végül következett a river: újabb 4-es. Ahogy azt Howard gyanította, Johnny körülbelül 50.000 dollárt hívott. Howard tartotta és végül hármas párral nyert.

Howard erről a különleges tapasztalatáról a kövekezőket mondta:

„[…] Szó sem volt arról, hogy azt gondoltam volna jobb vagyok, mint Johnny Chan. De ez a pókerkéz megmutatta, hogy bárkivel felvehetném a versenyt.Visszatekintve úgy gondolom, hogy ez az élmény tényleg előrébb vitt. Önbizalmat adott, hogy ezen az úton és módon a világ legjobb játékosaival játszak.”

Póker és a zen buddhizmus

Howard a pókert a művészet egy fajtájának nevezi, amely az íjászathoz vagy a víváshoz hasonlítható. Ahhoz, hogy egy ilyen művészetet elsajátítsunk és tökéletesítsünk, fontos, hogy megértsük mindazt, ami a folyamatok hátterében áll; testünket, szellemünket és lelkünket összhangba kell hoznunk. A művészet alaposabb megismerése érdekében, Howard Lederer elkezdett foglalkozni a zen buddhizmussal. A zen segítette abban, hogy a folyamatot, ahogy egy kezdőből mester lesz és amit minden ember átél, aki egy művészetet uralni akar, megértse. Ez segítette továbbá abban is, hogy a nehéz helyzeteket a pókerasztalnál jobban kezelje.

Internetes oldalán Howard Lederer „Poker and Zen” címmel ír arról a négy fázisról, amelyeken egy kezdő pókerjátékos a mester cím eléréséig keresztül megy (szabadfordítás a http://www.howardlederer.com/... oldalról):

1. Szenvedély és enthuziazmus

Nagy játék iránti szenvedélye és fáradhatatlan enthuziazmusa hajtották előre kezdetben Howardot. Neki csak a pókerezés öröme számított, a nyerés csak mellékes dolog volt. Bár nagyon sokat veszített, szenvedélye mindig meggyőzte arról, hogy tovább játsszon.

2. A diák

Az eufórikus, játékos fázist követte az az időpont, amikor Howard komolyan elgondolkodott játékeredményein és azon, hogy egy új stratégiát alkalmazzon. Most már nemcsak a szórakozás állt a középpontban, hanem a sikerre való törekvés is. Mint egy diák kezdett el tanulni, játékokat elemzett és célzatosan dolgozott stratégiáján.

3. A szakértő

A játék hosszú éves tanulmányozása után végül elérte a szakértői státuszt. Itt fontos megemlíteni, hogy az ember nem ülhet csak úgy a babérjain. Ha egy játékos meg van győződve arról, hogy a teljes tökéletességet elérte, soha sem lesz belőle mester. A póker egy végtelen tanulási folyamat és az embernek folyamatosan dolgoznia kell saját magán. Howardnak különösen nehezére esett a versenyeken ellazultan és egyben spontánul viselkedni. Minden verseny más és minden ellenfél is más. A zen buddhizmus ezzel kapcsolatban sokat segített neki.

4. Egyik kéz a másik után...

Howard Lederer szerint a tökéletességhez vezető legjobb út az a képesség, amivel az addig történtek figyelembe vétele nélkül képesek vagyunk aktuális lapjainkra koncentrálni. Még akkor is, ha nem sokkal előbb egy Bad Beat-et kellett zsebre tennünk, minden ami számít az a pókerkéz, amellyel éppen rendelkezünk. Nem számít mennyi pénzről van szó, mindegy, hogy egy nyeremény vagy veszteség milyen mértékben befolyásolja az életedet, és az is mindegy, hogy mi történik körülötted, koncentrálj erre az egy pillanatra. Ennek elérése az egyik legnehezebb dolog a versenypókerben. Howard hamar felismerte, hogy minél erősebben próbált kizárólag az adott pillanatra koncentrálni, annál kevesebb sikerrel járt. Kifejlesztette saját zen buddhizmuson alapuló „póker-meditációját”, amely segít, hogy lelkileg megtisztulva koncentráljon.

 

Howard saját profi pókeres pályafutásáról a következőket mondja:

„Pókeres utazásom utolsó 10 mérföldjénél járok, amelyek életem hátralévő részét ki fogják tölteni.”

Arra a kérdésre, hogy ki a legjobb játékos szerinte, Howard azt válaszolta, hogy egy legjobb játékos nem létezik. „Minden idők legjobb cash játékosának” a nemrég 56 éves korában elhunyt (2007.12.04.) prókerprofit, David „Chip” Reese-t és a legjobb No Limit Hold’em versenyjátékosnak Stu Ungart nevezi, aki viszont nem volt egy különleges cash játékos. Szerinte a póker mezőny mai sztárjai közül Phil Ivey a legjobb cash játékos és Phil Hellmuth pedig a legjobb No Limit Hold’em versenyjátékos.

Andy Beal vs. The Corporation

Karrierje csúcspontjainak egyike valószínűleg a bankár és multimilliomos Andy Beal elleni legendás játék volt. Howard, a pókermezőny más sztárjai mellett (Doyle Brunson, Chip Reese, Todd Brunson, Jennifer Harman, Chau Gian, Barry Greenstein, Ted Forrest, Gus Hansen, Ming La, Phil Ivey és Johnny Chan) szintén tagja volt Phil Ivey híres-neves klubjának, a „The Corporation”-nek. A Corporation egy olyan klub volt, amelynek célja az volt, hogy pénzt gyűjtsön, majd kihívja a sikeres bankárt, milliomost és ismert pókerjátékost Andy Bealt. Howard és a többi tag végül 10 millió dollárt hoztak össze és heads-up játszmákban álltak ki a matekzseni Beal ellen a Wynn kaszinóban (Las Vegas). Két hét alatt a Corporation mindent elveszített. Egy egyhetes szünetet követően Phil Ivey három napon át folyamatosan játszott Beal-lel és visszanyerte a teljes 10 millió dollárt, valamint további 6,5 milliót is. A vereséget és a 16,5 milliós veszteséget követően Andy Beal megesküdött, hogy soha többé nem pókerezik.

Ez a legendás játszma elbűvölte a pókervilágot. Folytak a találgatások és a fogadások a dologgal kapcsolatban és a média kétségbeesetten próbált meg információkhoz jutni. A Corporation titokzatoskodott, figyelt arra, hogy ne kerüljön túl sok információ nyilvánosságra, hiszen végeredményben egy privát játszmáról volt szó. Igaz, hogy privát mérkőzésüket a kaszinó egy külön szobája helyett egy privát helyszínen is megvívhatták volna. Úgy tűnik, hogy titokzatos játékukkal nem teljesen akaratlanul is felkeltették a nyilvánosság figyelmét.

Pókerjátéknak még soha nem volt ilyen magas tétje és az „Andy Beal versus The Corporation” játszma bevonult a történelembe. Az egyesült államokbeli szerző Michael Craig még egy könyvet is írt erről, amelynek címében „The Professor”, azaz Howard Lederer ist megjelenik: „The Professor, the Banker and the Suicide King: Inside the Richest Poker Game of All Time”. A cím a Corporation két tagjára és Andy Bealre vonatkozik. A „The Professor” nem más, mint Howard Lederer, a „the Banker” Andy Beal, a „the Suicide King” (magyarul: öngyilkos király) pedig az őrült, gyakran tapintatlan játékos Ted Forrest. A „The Suicide King” elnevezés a szív királyra is vonatkozik, mivel az a kártyán úgy látszik, mintha a király a kardját éppen saját fejébe készülne beleszúrni.

A pókerasztalon túl

Mint már említettük a pókertehetség Ledereréknél a családban van. Howard fiatalabb húga intenzíven foglalkozott a pókerrel, persze nem játékosként, hanem mint szerző. Katy Lederer 2003-ban jelentette meg „Poker Face: A Girlhood Among Gamblers” (magyarul ez nagyjából: Gyermekkorom egy játékos családban), című könyvét, amelyben leírja, hogy testvérei Annie és Howard hogyan váltak „egyszerű” New Hampshire-i magániskolai diákokból Las Vegas-i milliomos profijátékossá. A könyv semmiképpen sem csak játékosoknak szól, hanem irodalmi szempontból is igen jelentős. Egy másik ismert Katy Lederer kiadás a „Winter Sex” című versgyűjtemény.

A pókerasztaltól távol Howard Lederer szívesen tölti idejét otthon Las Vegasban feleségével Suzie-val, fiával Mattias-szal és három kutyájával. Gyakran megy moziba, golfozik és koncertekre jár. Kedvenc filmje A Dicsőség Ösvényei („Paths of Glory”) Stanley Kubricktól és ha valaki kedvenc sztárjáról kérdezi, azt válaszolja, hogy nem tartja sokra a sztárkultuszt. A zene nagyon fontos szerepet játszik Howard életében. Szívesen hallgat rap zenét és azt állítja, hogy a „Grateful Dead” rockbanda koncertjén már 125 alkalommal volt.

Ha megváltoztathatna valamit a világon, akkor a szegénységnek vetne véget.

Ezenkívül kosárlabdázik és rendszeresen jár kocogni, hogy testileg fitt maradjon. Howard túlsúllyal küzdött és a probléma egyetlen megoldása a gyomorszűkítés volt. Az operáció előtt, amikor szemmel láthatóan kövérebb volt, Doyle Brunson kedvesen „Bubba”-nak nevezte és amikor Howard a gyomorszűkítésnek köszönhetően lefogyott, Doyle a becenevet „Bub”-ra redukálta.

Az említett operáció után Howard természetesen kénytelen volt jobban odafigyelni táplálkozására és elhatározta, hogy vegetáriánus lesz. Ez a döntése néhány évvel később 10.000 dollárt hozott számára:

Egy pókeres kollégája David Grey egy játék közben a Bellagioban 10.000 dollárral fogadott arra, hogy Howard nem tud megenni egy sajtburgert. Habár megrögzött vegetáriánus volt és előtte éveken át nem fogyasztott húst, végül engedett a szerencsejátékos mentalitásnak. Rendelt egy sajtburgert, amit egészen az utolsó morzsáig elfogyasztott és 10.000 dollárt zsebelt be Grey-től.

Egy másik híres-neves fogadás szintén Howard táplálkozási szokásaihoz, pontosabban testsúlyához fűződik: a backgammon profi Mike Svobodny csekély 100.000 dollárban (50.000 dollár Howard és 50.000 dollár Huck számára) fogadott arra, hogy Howard Lederernek nem sikerül egy év alatt pókeres társa, Huckleberry Seed testsúlyát elérni. Howard súlya akkoriban 140 kg volt és az esetlen Huck Seed még csak 90 kilót sem nyomott a mérlegen. A fogadást Howard és Huck elveszítették. Miközben Howard nem tudott eleget fogyni, Huck különös módon veszített súlyából, bár igazán megerőltette magát és többet evett.

Howard kétségtelenül a pókervilág legfigyelemreméltóbb személyiségei közé tartozik. Néhány pókerjátékos példás magatartásáról és a pókerjátékkal kapcsolatos alapbeállítottságáról igazán példát vehetne.

Mi mindenképp örülünk annak, hogy az elemző-szellemi „pókerprofesszor” bölcsességét továbbadja nekünk és utazásának részesei lehetünk!

Szeretné megtekinteni Howard Lederer videóit?
KATTINTSON A 'PLAY-GOMBRA' MAJD A 'MENÜ-GOMBRA' JOBBRA A HANGSZÓRÓ MELLETT, HOGY MÉGTÖBB VIDEÓT MEGNÉZHESSEN A KÖVETKEZŐ PÓKERJÁTÉKOSRÓL: HOWARD LEDERER
     

    ---

    Tag Cloud

    ---